TCafe Blog

Egy srác már két éve tervezgeti, hogy randira hív egy lányt, de soha nem volt elég bátorsága. Végül is egy nap összeszedte minden bátorságát, és beszélt a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot, és megbeszéltek egy szombat esti vacsorát.
Péntek este a srác a haverjaival elment megünnepelni a dolgot. Annyit ittak, mintha az alkoholtilalom visszatérésére készültek volna fel. Szombaton nagyon rosszul volt, húszpercenként szaladgált a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával később a hányást már törölte a programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akarta lemondani, félt, hogy többször nem lenne bátorsága a lányt meghívni.
Így hát találkoztak az állomáson és bevonatoztak New York-ba. Az étteremben már az el?étel közben bocsánatot kért és elviharzott a mellékhelyiség felé. Ezután az előételt már megszakítás nélkül végig tudta enni, de a következő fogás közben ismét ki kellett mennie. A desszert alatt ismét késztetést érzett, de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-be rohangálással, így inkább visszatartotta. A dolog pár perc múlva elmúlt, ám ekkor úgy érezte, hogy némi gáznemű anyag készülne távozni belőle. Úgy döntött, hogy szép óvatosan kieregeti ott az asztalnál.
Szerencsétlenségére a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett.
Na most szarban vagyok – gondolta (és érezte is). Ahelyett, hogy azonnal kiszaladt volna a WC-re, inkább megkapaszkodott a székben és egy kicsit megemelte magát, hogy minél kevésbé nehezedjen rá az “ajándékcsomagra”. Ezt a jóga-pozíciót fenntartotta a desszert végéig, és közben erősen gondolkozott, mit tehetne, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne. Igen gyorsan fizetett és távoztak az étteremből. Úgy ment az utcán, mint egy cowboy. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtak el.
- Nem lenne gond, ha beugranék és megvenném azt a mellényt, amit már a múlt héten kinéztem magamnak? – kérdezte a lányt.
- OK, legalább én is körülnézek egy kicsit – válaszolt a lány.
Szerencsére a férfi osztály balra volt, a n?i jobbra, így hát szétváltak. Hősünk felkapta az első mellényt, ami a kezébe akadt, majd rohant a nadrágokhoz. Kiválasztotta a sajátjához leginkább hasonló nadrágot, majd az egész cuccot odaadta az eladónak. Közben az egyik szeme folyamatosan a lányon volt (aki a bolt másik felében nézelődött), nehogy az észrevegye, hogy nadrágot is vásárolt. Mivel a mellényt nem akarta megvenni, összeszorított szájjal (hátha a barátnője tud 15 méterről is szájról olvasni) odaszólt az eladónak:
- Csak a nadrágot.
- Tessék?
- Csak a nadrágot. (Az egyik szem folyamatosan a barátnőn.)
- Aha. OK.
Fizetett és a lánnyal együtt elindultak az állomásra. Felszálltak a vonatra és találtak két szabad széket az egyik kocsi közepén. A srác le sem ült, hanem azonnal távozott a mellékhelyiség felé. A vonat elindult, ? pedig levette a nadrágját és az alsóját. Az egészet egy golyóvá hajtogatta, majd kidobta az ablakon. Ezután megmosakodott, majd kézbe vette az áruházban kapott szatyrot. Kinyitotta és rádöbbent, hogy a szatyorban csak a mellény van…